GYERMEKKORI BESZÉDZAVAROK

"Ha az embert olyannak vesszük, mint amilyen, tulajdonképpen rosszabbá tesszük.

De ha olyanná vesszük, amilyenné lennie kell, akkor azzá tesszük őt, amivé lehetne."

Goethe

A beszéd szerepével minden ember tisztában van. Teljes jelentőségét azonban csak az ismeri, aki munkája kapcsán, illetve személyes okokból kapcsolatba került olyan gyermekekkel, akiknél a beszéd valamilyen területének sérülését tapasztalta.

A beszédzavarokkal foglalkozó logopédiának napjainkban gyógypedagógiai, pszichológiai és medicinális oldala egyaránt hangsúlyossá vált.

A beszédzavarok felismerésén /diagnosztika / és kezelésén / korrekció / túl fontos szerepet kap a beszédzavarok megelőzése / prevenció / illetőleg a már kialakult beszédzavarok következményes elváltozásainak / másodlagos elváltozások / kiküszöbölése.

Gondolatok a beszédfejlődésről:

A gyermek a nyelvre való hangoltsággal születik a világra. A nyelvtanulás megalapozása az anya-gyermek kapcsolatban történik meg. Az anya értelmezi a gyermeki reakciókat, ezzel tudatosodik a gyermekben, hogy társadalmivá váljanak biológiai reakciói.

A csecsemő 3 hónapos koráig csak sírási hangokat produkál. 3-6 hónapos korában jelentkeznek a biológiailag vezérelt komfortérzést jelző hangok, melyek reflexszerű megnyilvánulások. Ezekben az örömelv érvényesül, ha tetszik nekik, ismételgetik. 6-12 hónaposan a hangok már nem véletlenszerűek, hanem strukturált, szótagszerű hangkapcsolatok. Ezek a hangok egyre inkább hasonlítanak a környezet megnyilvánulásaira.1 év körül a gyermek lerövidíti a hosszú szótagsorokat, 1-2 szótagú értelmes szavakat mond, forma és tartalom egységessé válik - megjelenik a magyar nyelv. Másfél éves koráig nem használ nyelvtani viszonyt.1.5-2 év között megjelenik a gyermeki beszédben a rendezőelv, szerkezeteket fejez ki. Toldalékot még nem használ, de hangsúlyoz. 2-2.5 évesen kezdi jelölni a nyelvtani viszonyokat. 2.5-3 évesen megjelennek az összetett mondat fajtái. Az egészséges 3 éves kisgyermeknél kialakul az alapnyelvtan, ahol nem az utánzás, hanem a szabályok elsajátítása dominál.

Címszavakban a beszédzavarokról:

Az anyanyelv elsajátításának előbb említett üteme gyermekenként változó lehet. Az a kisgyermek, aki három éves kora után kezd el beszélni megkésett beszédfejlődésű, ezt azonban szakembernek kell megállapítania. Tüneteiként a csökkent beszédkészséget, megrekedt beszédfejlődést, szócsonkításokat, tartós pöszeséget, gyengébb zenei képességet, a magyar nyelv szabályainak helytelen alkalmazását / dysgrammatikus beszéd / jelölhetjük meg.

Napjainkban a legelterjedtebb beszédfejlődési zavar a diszfázia. Ezen gyermekeknél a beszéd később indul, szókincsük nehezen gyarapodik. A szavak valódi jelentését nem ismerik, a magyar nyelv szabályait nem képesek helyesen alkalmazni. Hanghibáik következetlenek, a hangok sorrendjét nem érzik pontosan, ezért hang- és szótagcserék gyakoriak beszédükben. Gyakran egyéb társtünetek is előfordulnak / fáradékonyság, szétszórtság, mozgékonyság, agresszivitás, mozgásos elmaradás, összerendezetlenség, gyenge emlékezet / Kezelését nagyon fontos időben elkezdeni, mert iskoláskorban maradványtünetként az olvasás és írás elsajátításának nehézségét okozhatja.

A pöszeséget az artikuláció zavarának tekintjük. A pösze gyermek beszédének tisztasága változó mértékben eltérhet a magyar nyelv normáitól, ezzel különböző súlyossági formákat különíthetünk el. A pöszeséget a gyermek 4 éves koráig élettaninak tekintjük, a beszédelsajátítás folyamatának természetes jeleként kezeljük, így terápiát nem igényel. Szakember segítségét az élettani határon túl is jelenlévő beszédhiba igényli.

A gyermekek beszédét diszfónia /rekedtség/ is jellemezheti. Ez a kórkép hangképzési zavart jelöl, ami a hang tisztaságának hiányát, normálistól eltérő hangszínt, a hangképzőszerv csökkent terhelhetőségét okozza. Ez a hangképzési zavar elsősorban fiúknál fordul elő. Terápiája szakemberek összehangolt munkáját igényli / foniáter, logopédus /

Az orrhangzós beszéd / rhinophonia / az élettani nazális rezonancia kóros megváltozását jelenti, és kellemetlen, természetellenes hangszínt okoz.

Nyílt formája általában veleszületett archasadékok miatt alakulhat ki. Kezelése bonyolult feladat, több szakember összehangolt munkáját igényli. / foniáter, sebész, fogorvos, audiológus, logopédus, pszichológus / Ebben az esetben az eredményesség alapja az időben elkezdett, szakszerű kezelés. Zárt formáját az orrüregben elhelyezkedő akadályok / nátha, orrpolip, orr- és garatmandula túltengése stb. / okozzák. Ez a beszédzavar kevert formában is előfordulhat.

Az egyik leggyakoribb gyermekkori beszédzavar a dadogás. Ez a beszéd folyamatosságának különféle megszakításait jelenti. A kiváltó okok különbözők lehetnek: testi okok, lelki okok. Ez a beszédzavar is korrigálható időben elkezdett, szakszerű logopédiai kezeléssel. Gyermekeink egy részének beszéde gyorsnak tűnik. Ez a zavar a hadarás, amikor a beszéd a szavakon belül, szavak között felgyorsul, szótagokat ismétel, szavakat, szótagokat torzít. Valójában azonban a beszéd lassabb, mint a normál beszéd.

Napjainkban egyre gyakrabban halljuk a diszlexia / olvasási zavar /, diszgráfia / írászavar / és a diszkalkulia / számolási zavar / kifejezéseket. Annak eldöntése, hogy speciális képességek gyengeségéből vagy általános tanulási gyengeségből adódnak a nehézségek- szakember feladata.